Kontroll lokusz skála

 

 

Név vagy jelige:

Életkor:

Nem:

Végzettség:

E-mail cím (Akkor add meg ha szeretnéd, hogy értesítsünk, ha valami új dolgot tettünk fel az oldalra. Az adatvédelmi információk a lap aljáról érhetőek el.):

Kitöltötted itt már ezt a kérdőívet? (Amennyiben nem járulsz hozzá, hogy az adataid anonim módon, de megőrizzük, válaszolj igennel.)
És a legfontosabb:

 

 

  

Kérlek válaszolj az alábbi kérdésekre! Mindegyik kérdésnél egy lehetőséget válassz. Lehet, hogy lesz olyan eset, hogy mindegyiket bejelölnéd, vagy olyan, hogy egyiket sem. Ilyenkor, győződj meg arról, hogy azt választod, ami a te, személyesen inkább igaznak vélsz. Mindegyik kérdésnél, a többitől függetlenül hozz döntéseket, vagyis ne hagyd, hogy a korábbi válaszaid befolyásoljanak.

 

1.

A gyerekek azért keverednek bajba, mert a szülők túl gyakran büntetik őket.
A legtöbb gyerekkel manapság azért van baj, mert szüleik túl könnyű kézzel bánnak velük.

2.

Életünk sok sajnálatos eseménye, balszerencsénk következménye.
Az általunk elkövetett hibákban kereshetjük szerencsétlenségünk okát.

3.

A háborúk egyik legfőbb oka az, hogy az emberek nem érdeklődnek eléggé a politikai kérdések iránt.
Mindig lesznek háborúk, függetlenül attól, milyen erőfeszítéseket teszünk a megelőzésére.

4.

Idővel mindenki elnyeri azt a megbecsülést, amit megérdemel.
Hiába minden igyekezet, az egyén értéke, sajnálatos módon, gyakran észrevétlen marad.

5.

Az a nézet, mely szerint a tanárok igazságtalanok tanítványaikkal szemben: ostobaság.
A legtöbb diák fel sem fogja, milyen mértékben függnek osztályzatai véletlenszerű eseményektől.

6.

Megfelelő érvényesülési képességek nélkül senkiből sem lehet hatékony vezető.
Azok a tehetséges emberek, akik nincsenek vezető beosztásban, nem használják ki a lehetőségeiket.

7.

Tehetünk bármit, mindig lesznek olyan emberek, akik nem fognak kedvelni bennünket.
Ha valaki nem tudja megkedveltetni magát, nem tudja hogyan kell az emberekkel bánni.

8.

Az a nézet, mely szerint a tanárok igazságtalanok tanítványaikkal szemben: ostobaság.
A legtöbb diák fel sem fogja, milyen mértékben függnek osztályzatai véletlenszerű eseményektől.

9.

Ha a sorsra bíztam magam, sosem jártam olyan jól, mint amikor sikerülte elhatároznom, hogy a kezembe veszem a dolgok irányítását.
Gyakran úgy találom, hogy aminek meg kell történnie, be is következik.

10.

A jól felkészült diák számára ritkán, vagy sosem adódnak "rosszul feltett" kérdések.
A vizsgakérdések gyakran annyira függetlenek a tanított anyagtól, hogy a felkészülés szinte hiábavaló.

11.

A siker kemény munka eredménye, a szerencsének kevés, vagy semmi köze sincs hozzá.
A jó állás megszerzése főleg azon múlik, hogy az ember jókor legyen a megfelelő helyen.

12.

Az átlagpolgár befolyást gyakorolhat a kormány döntéseire
A világ folyását néhány nagyhatalmú személy irányítja, a kisemberen nem sok múlik.

13.

Amikor terveket kovácsolok, majdnem biztos vagyok afelől, hogy végre is fogom hajtani azokat.
Nem mindig bölcs dolog előre tervezni, mivel sokmindenről kiderülhet, hogy valamiképpen a jó- vagy a balszerencsétől függ.

14.

Vannak teljesen mihaszna emberek.
Valamilyen jó tulajdonsággal minden ember rendelkezik.

15.

Hogy elérek-e valamit, vagy sem, az nálam nagyon kevéssé, vagy egyáltalán nem függ a szerencsétől.
Sokszor, akár "fej vagy írás" alapon dönthetjük el, hogy mit tegyünk.

16.

Az, hogy kiből lesz főnök, gyakran azon dől el, hogy ki volt olyan szerencsés, hogy a megfelelő időben, a megfelelő helyen legyen.
Az, hogy valaki a megfelelő helyre kerüljün, a képességein múlik, a szerencsének ehhez kevés, vagy semmi köze sincs.

17.

Ami a világ dolgait illeti, legtöbbünk olyan erők áldozata, amelyeket sem megérteni, sem irányítani nem tud.
Politikai és társadalmi ügyekben való aktív részvétellel az emberek irányítani tudják a világ eseményeit.

18.

A legtöbb ember nem látja át, hogy életét milyen mértékben irányítják a véletlen események.
Voltaképpen nincs is olyan, hogy szerencse.

19.

Az embernek mindig készen kell állnia arra, hogy hibáit elismerje.
Többnyire az a legjobb, ha hibáinkat elpalástoljuk.

20.

Nem könnyű felismerni, hogy egy ember valójában kedvel-e bennünket, vagy sem.
Hogy hány barátunk van, azon múlik, milyen emberek vagyunk.

21.

Végső soron, a minket érő rosszat a jó kiegyenlíti.
A legtöbb bajt képességeink hiánya, tudatlanság, lustaság, esetleg mindhárom együttese eredményezi.

22.

Megfelelő erőfeszítéssel kiküszöbölhető a politikai korrupció.
Igen nehéz befolyásolni a hatalmon lévő politikusok tetteit.

23.

Olykor nem tudom megérteni, hogy minek alapján osztályoznak a tanárok.
Hogy milyen osztályzatot kapok, az attól függ mennyire erőltetem meg magam.

24.

A jó vezető elvárja beosztottjaitól, hogy maguk ismerjék fel, mit kell tenniük.
Egy jó vezető pontosan megmagyarázza mindenkinek, hogy mi a dolga.

25.

Gyakran úgy érzem, kevés befolyást gyakorolhatok azokra az eseményekre, amelyek velem történnek.
Képtelen vagyok elfogadni azt a felfogást, amely szerint az életben a véletlen, vagy a szerencse komoly szerepet játszik.

26.

Az emberek azért magányosak, mert nem próbálnak meg barátságosak lenni.
Nem sok értelme van annak, hogy túlzott erőfeszítéseket tegyünk a magunk megkedveltetésére, mivel ha szeretnek, úgyis szeretnek, ha nem, nem.

27.

Az iskolában túlzott hangsúlyt fektetnek a testnevelésre.
A csoportos sportok kivallóan fejlesztik a jellemet.

28.

Magam irányítom a sorsomat.
Olykor úgy érzem, nem rajtam múlik, hogyan alakul az életem.

29.

Legtöbbször nem tudom megérteni a politikusok tetteit.
Végső soron mi magunk vagyunk a felelősek a rossz kormányzásért, mind nemzeti, mind helyi szinten.